Cseh Károly (Ada, 1891. nov. 2. – Sachsenhausen, 1945. febr. vége): tanító, újságíró. A temesvári tanítóképzőben tanult, onnan baloldali nézetei miatt eltanácsolták. Oklevelet Kalocsán szerzett (1911). 1911-től Adán tanyai isk.-ban tanított és 1913-ban a Földművesszövetkezet titkára lett. Az I. világháborúban orosz fogságba esett. A krasznojarszki fogolytáborban ismerkedett meg a marxizmussal. Folyóiratokat adott ki: Fáklya, Jenyiszej, Kommuna; ezekben írásait Iványi aláírással közölte. 1921 nyarán visszatért Adára, folytatta tanítói munkáját és közben szervezte a munkásmozgalmat. Lakásán alakult meg 1922-ben a Jugoszlávia Kommunista Pártjának adai illegális szervezete. Többször letartóztatták és bebörtönözték; Darwin elméletének tanítása miatt pert indítottak ellene (adai majomper, 1928). Több lapnak tudósított a Tisza menti községekről és a tanyavilágról. 1935–37-ben a lap betiltásáig az adai Népszava főszerk.-je volt. Rendszeresen jelentek meg Dobai Mátyás, Iványi Károly, Szabó Péter álneveken elbeszélései, cikkei, tanulmányai, kritikái a Híd c. folyóiratban. 1941-ben letartóztatták, előbb a topolyai internáló táborba került, majd a bp.-i Margit körúti fegyházban letöltendő nyolc évre ítélték. A komáromi Csillagerődből mint politikai elítéltet Sachsenhausenbe deportálták (1944). Valószínűleg gázkamrában halt meg. – Irod. Urbán János: Fáklyafényben. Cs. K. élete és válogatott írásai (Szabadka, 1974).