Csengeri János (Szatmárnémeti; 1856. okt. 2. – Bp., 1945. ápr. 21.): klasszika-filológus, műfordító, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1892; r. 1920; t. 1930). Az egy.-et Bp.-en végezte. Vidéken, később Bp.-en működött mint középisk. tanár. 1890-től a bp.-i egy. magántanára. 1892-ben megindította és 1896-ig szerk. a Magyar Pedagógia c. folyóiratot is. 1896-tól a kolozsvári, majd 1927-ig, nyugdíjazásáig a szegedi egy.-en a klasszika-filológia tanára. 1915-16-ban az egy. rektora. 1933-tól Bp.-en élt. Tanulmányok mellett több középisk. tankönyvet írt. 1880-tól élete végéig kiterjedt műfordítói munkásságot folytatott; görög és latin írók (Homérosz, Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész, Catullus, Tibullus, Martialis, Horatius, Vergilius stb.) műveiből sokat ültetett át magyarra. – Irod. Emlékkönyv Cs. J. születésének 70-ik évfordulójára (Szeged, 1926); Marót Károly: Cs. J. (Antik Tanulm. 1954. I)