Cserháti Sándor (Győr, 1852. szept. 14. – Magyaróvár, 1909. ápr. 13.): növénytermesztő és növénynemesítő. 1871-73-ban elvégezte a magyaróvári gazdasági ak.-t, 1873-74-ben a hallei, 1874-75-ben a lipcsei egy.-en folytatta tanulmányait. 1875-től a magyaróvári gazdasági ak. tanársegéde, 1878-tól tanára és az ak. kísérleti telepének vezetője 1904-ig, nyugdíjazásáig. 1883-ban megalapította és haláláig szerk. Kosutány Tamással a Mezőgazdasági Szemlét, 1891-től haláláig vezetője volt a kezdeményezésére létesült Orsz. Növénytermelési Kísérleti Állomásnak. 1897-ben az MTA Forster jutalmában részesült. 1898-ban részt vett a Kísérletügyi Közlemények megindításában. A mo.-i tudományos növénytermesztés megalapítója. Fő munkája, az Általános és különleges növénytermesztés ma is alapvető szakmunka. Növénytermesztési, trágyázási és nemesítő fajtakísérletei az egész országban folytak. Kiváló pedagógus és termékeny, külföldön is elismert szakíró volt. Jablonowski Józseffel együtt az alföldi tanyavilágban számos ismeretterjesztő előadást tartott és a búza sűrű sorú vetését igyekezett terjeszteni. Állattenyésztési kérdésekkel is foglalkozott. Számos cikke jelent meg a hazai és külföldi szaklapokban. – F. m. A szarvasmarha táplálkozása (Magyaróvár, 1891); A talajnak mélyművelése hazánkban (Magyaróvár 1891); Újabb tapasztalatok a trágyázás körül (Magyaróvár, 1895); Az okszerű talajművelés alapelvei (Bp., 1896); Általános és különleges növénytermesztés (I-II. Magyaróvár, 1900-1901); A búzatermesztés hibái (Temesvár, 1902); A búza előveteményei (Temesvár, 1904); A gabonafélék termesztése (Kolozsvár, 1905); A zöldtrágyázás. .. (Győr, 1905); A műtrágyák okszerű alkalmazósa (Győr, 1906); Az Alföld mezőgazdasági viszonyainak reformja (Bp., 1907). – Irod. Kertész Dániel: Cs. S. öröksége (Élet és Tud., 1954. 2. sz.).