Csia Lajos (Királyháza, 1887. febr. 18. – Bp., 1962. febr. 3.): ref. lelkész, szabadegyházi szervező, könyvkiadó, bibliafordító. Az elemi isk. osztályait Nyíregyházán, Debrecenben és Bp.-en járta, középisk. tanulmányait a bp.-i ref. főgimn.-ban (1897-1905) végezte. Teológiát Bp.-en tanult (1905-09). 1921-24-ben és 1929-ben a bp.-i egy. Bölcsészettudományi Karán négy félév történettudományt és latin nyelvészetet, két félév germanisztikát és angol filológiát hallgatott, 1930-ban a kölni egy.-en is történettudományi és nyelvészeti stúdiumokat folytatott. 1911-12-ben Marosvásárhelyen, Déván, Pécsett, Érsekcsanádon és Siklóson segédlelkész. 1912-ben megvált ref. egyházi szolgálatától, s különböző szabadegyházi közösségek szolgálatába állt. „Berea” néven könyvkiadót alapított (kb. 1917-től 1948-ig működött), ahol leginkább saját írásait jelentette meg. Bibliamúzeumot is készített (ez ma a Bp., Salétrom utcai ref. egyházközség helyiségeiben található). 1923-ban újra visszatért a ref. egyház szolgálatába. Vallásoktató segédlelkész, majd 1937-től 1945-ben történt nyugdíjazásáig vallásoktató lelkész. Emellett 1925-től utca- és börtönmissziót is végzett. Kiterjedt irodalmi tevékenységet folytatott, számos művet fordított német és angol nyelvről. Írt bibliai lélektant, exegetikai (bibliamagyarázatos) munkákat. Nézetei lényegesen eltérnek a történeti egyházak álláspontjától és tanításától. Legjelentősebb munkája az Újszövetség-fordítás. – M. A puszta létnél többet (Bécs, 1978).