Dálnoky Nagy Lajos (Miskolc, 1862. ápr. 9. – Arad, 1937. márc. 2.): romániai magyar költő, műfordító, színműíró, ~ Barnabás közjegyző, költő fia. Középisk. tanulmányait a miskolci ref. líceumban és a pozsonyi gimn.-ban végezte. 1886-ban lett a bp.-i tudományegy.-en jogi doktor, majd megyéjében aljegyző, 1887-ben pedig belügymin.-i segédfogalmazó. 1891-től Arad megyei főjegyző, 1899-től 1918-ig a megye alispánja volt. A Kölcsey Egyesület elnökévé, majd t. elnökévé választották. Géraldy, Verlaine és Heine több versét fordította magyarra, de elsősorban színdarabjaival vált ismertté. Bemutatott színdarabjai: A harag (1891), A pletyka (1906), Az attaché apja (1908), Ifjúság (1933). Munkái Dálnoky Lajos néven jelentek meg. – F. m. A harag (dráma, Bp., 1891); Házasság (vígj., Bp., 1894); Tavasz-ősz (versek, Arad, 1922); Fény-árny (versek, Arad, 1923); Könny-mosoly (versek, Arad, 1925); Karnevál (verses vígj., Arad, 1926); Mythologia (versek, Arad, 1928); Összes művei (I., Arad, 1937). – Irod. Fischer Aladár: D. L. (Vasárnap, 1937); G. P.: D. N. L. (Irodalomtört., 1937).