Debreczeni Árpád (Kékes, 1911. ápr. 24. – Bp., 1984. szept. 12.): indológus, a nyelvtudományok kandidátusa (1973). A bp.-i tudományegy.-en szerzett német-angol szakos diplomát 1936-ban, majd jogi doktorátust 1942-ben. 1940-1949 között a Standard Villamossági Rt.-nál volt német-angol levelező. 1950-ben az Orsz. Mezőgazdasági Könyvtár külső munkatársa lett, szakszövegek fordításával foglalkozott. 1956-ban az Indiai Követségre került tolmácsnak, itt dolgozott 1971-ig, nyugdíjba vonulásáig. Közben 1959-től az Eötvös Loránd Tudományegy. (ELTE) indoeurópai tanszékén a hindi nyelvet oktatta mb. előadóként. Hindi irodalommal és nyelvészettel foglalkozott. Publikációi elsősorban az Acta Orientalia és az Acta Linguistica hasábjain jelentek meg. Ő írta a m.-hindi szótár (Bp., 1973) bevezető tanulmányát. Szépirodalmi fordításai is jelentek meg, egyebek között Krisan Csandar, Narajan Gangopádhjáj és Jaspál elbeszéléseiből. Az Akadémiai Kiadó Világirodalmi lexikonának munkatársaként számos indiai vonatkozású szócikket írt. – F. m. Hindi nyelvkönyv kezdők részére (Bp., 1959); Hindi nyelvkönyv magyaroknak (Bp., 1983).