Kezdőlap

Degré Miklós (Vác, 1867. okt. 14.Bp., 1945. febr. 27.): bíró, büntetőjogász, ~ Alajos fia. A bp.-i egy.-en szerzett jogi doktorátust. 8 évi bírósági, majd igazságügymin.-i fogalmazói és 8 évi járásbírói szolgálat után 1906-tól a zalaegerszegi; 1911-től a győri törvényszék, 1914-től a bp.-i központi járásbíróság elnöke, 1915–21 között bp: i ítélőtáblai tanácselnök, közben 1918–20-ban az Orsz. Központi Árvizsgálóbizottság elnöke. 1921-től a bp.-i ítélőtábla alelnöke, 1926-tól 1937-ig, nyugdíjazásáig elnöke. 1927–1937 között a felsőház tagja. 1915–1937-ben szerk, a Büntető Jog Tára c. büntetőjogi szaklapot, mely l920-tól a Magyar Jogi Szemle melléklapja volt. Mint jogi író a büntetőjog és büntető eljárásjog gyakorlatát magyarázta, ill. bírálta. 1930–1944 között szerk. a Magyar Törvénytár millenniumi emlékkiadásának évenként megjelent köteteit (Várady Brenner Alajossal). A büntető igazságszolgáltatás évi bírói gyakorlatáról írott összefoglaló cikkei a Magyar Jogászegylet Értekezéseiben és a Jogállam c. folyóiratban (1913–21) az időszak büntetőjogának szemléltető keresztmetszetei. Átdolgozta és kiadta az Edvi Illés Károly által irt Magyar büntetőtörvények zsebkönyvét (Bp., 1924, 1930). – M. Főtárgyalás az esküdtbíróság előtt (Bp., 1912);  Az árdrágító visszaélésekről szóló 1916. évi IX. törvénycikk magyarázata (Bp., 1916); Háborús büntetőjog (Bp., 1918); Anyagi és alaki büntetőjog (I. kiad. Angyal Pállal, Pécs, 1917, II. kiad. Angyal Pállal és Zehery Lajossal, Pécs, 1927): Az új büntetőnovella (Bp., 1928). – Irod. Ruhmann Emil: D. M. (Magy. Jogászegyl. Szle. 1927.)