Dékány István (Kecskemét, 1886. ápr. 30. – Cegléd, 1965. nov. 20.): filozófus, szociológus, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1922–49). A bp.-i egy. bölcsészkarán tanult 1904–1908-ban, a jogi karon 1908–10-ben, 1909-ben filozófiából doktorált, majd a londoni közgazdasági egy.-en folytatta tanulmányait. 1920-ban a kolozsvári egy.-en a történetelmélet, 1922-ben a bp.-i egy.-en a történetfilozófia magántanárává képesítették. 1911-től vidéki gimn. tanár, 1924-től a bp.-i gyakorló gimn. tanára. 1932-ben egy.-i ny. rk. tanári címet kapott, 1939-től a bp.-i tanárképzőintézet tanára. 1942-től 1946-ig a társadalomelmélet ny. r. tanára a bp.-i egy.-en. A Magyar Filozófiai Társaság főtitkára, majd alelnöke, 1931-től 1940-ig a Magyar Társadalomtudományi Társulat elnöke. Szerk. az Akadémiai Filozófiai Könyvtár I–XIII. kötetét, az Athenaeum (a Magyar Filozófiái Társaság évkönyve) 13–17. évfolyamát, 1936-tól a Pedagógiai Szakkönyvek c. sorozat I–IX. kötetét. Eklektikus gondolkodó, aki a spekulatív „társadalomfilozófiai” kategóriákon alapuló rendszerét megszerkesztve művelte a polgári szociológia német „szellemtudományos” ihletésű irányát. Műveinek eszmei mondanivalója a kezdeti pozitivista jelleg után a polgári liberalizmus, mely a Társadalomtudomány c. folyóiratot jellemezte, s mely nem csupán a marxizmus ellen, de a korszak polgári radikalizmusa ellen is irányult. F. m. Bevezetés az interpszichikai megismerés elméletébe (Kolozsvár, 1919); Bevezetés a társadalom lélektanába (Bp., 1923); A történettudomány módszertana (A Magy. Tört. tud. Kézikve, Bp., 1925); A társadalomfilozófia alapfogalmai (az Akad. Filoz. Kvtára, VII. Bp., 1933); A mai társadalom (Bevezetés a társadalomtudományokba) (Bp., 1943, 2. kiadás); Szociológiai műszótár (Bp., 1944)