Demján Éva (Szabadka, 1912. dec. 11. – Bp., 1987. nov. 21.): előadóművész, Jászai-díjas (1965), SZOT-díjas (1977), érdemes művész (1986). Az Orsz. Színészegyesület Színiisk.-ban, majd Ascher Oszkárnál tanult. A Vajda János Társ. előadóestjein 1935-től megszűnéséig (1944. márt. 19.) szerepelt a m. és a világirodalom verseivel. A Független Színpadon is fellépett. 1945 után versmondásával bekapcsolódott a népművelés és az ismeretterjesztés egész országra kiterjedő munkájába. 1951-ben egy szezonban a Vidám Színpad, 1952-től egy évtizeden át az Irodalmi Színpad tagja, majd a Radnóti Színpad tagja volt nyugdíjazásáig (1971). 1971-ben Kanadában a magyarlakta városokban lépett fel. Szerepelt a torontói rádió m. adásában is. Előadásmódjának egyszerűségével, bensőséges lírai pátoszával ragadta meg hallgatóságát. Előadóestjei: Radnóti-est; Tóth Árpád-est; „Oly korban éltem”…; Weöres Sándor-est; „A mindenséggel mérd magad” (József Attila- est); Ady-est; Tintásüveg. – Irod. G. Szabó: D. É. előadóestje (Népszava, 1959. máj. 16.); Major Ottó: D. É. (Új Tükör, 1988. febr. 14.); Major Ottó: Egy Társaság igézetében (A megtalált út, Bp., 1989).