Dévay József (Szombathely, 1926. febr. 26. – Bp., 1984. jún. 9.): fiziko-kémikus, egyetemi tanár, a kémiai tudományok doktora (1963). 1950-ben szerzett diplomát a bp.-i tudományegy.-en, majd az egy. fizikai-kémiai és radiológiai tanszékére került, ahol demonstrátor, tanársegéd, majd adjunktus. 1963-ban a Veszprémi Vegyipari Egy.-re került, ahol kinevezték a fizikai-kémiai tanszék vezetőjévé. Itt dolgozott 1975-ig. Kutatásainak középpontjában az elektrokémiai korrózió és az elektródfolyamatok kinetikája állt. – F. m. Elektrokémia (Bp., 1964); Katódos korrózióvédelem (Bp., 1975); A korrózió elmélete (Bp., 1976); A fémek feszültségkorróziója (Bp., 1978); Fémek korróziója és korrózióvédelme (Bp., 1979); Fémek korróziósebességének meghatározása a polarizációs ellenállás mérése alapján (Bp., 1980). – Nekr. (Hungarian Scientific Instruments, 1984).