Dömötör Sándor (Bp., 1908. febr. 24. – Bp., 1986. jan. 15.): néprajzkutató, muzeológus. Egy.-i tanulmányait nyelvészeti és filológiai szakon Bp.-en végezte, majd a betyárromantikáról szóló disszertációjával Solymossy Sándor tanítványaként Szegeden doktorált 1930-ban (Betyárromantika, Bp., 1930). 1949-1957 között a szombathelyi múzeum ig.-ja, majd a Népművelési Int. főelőadója 1969-ig, nyugdíjazásáig. Fontos szerepe volt a honismereti mozgalom megindításában, szervezésében. Fő kutatási területe a folklorisztika; ballada, mese, valamint a boszorkányképzetek. Több népmesegyűjteményt adott ki. Legtöbb tanulmánya az Ethnographiában és a Savaria Múzeum évkönyveiben jelent meg. – M. Szombathelyi séták (Szombathely, 1958); Őrség (Bp., 1960); Abádszalók földje, népe, kultúrája (Szolnok, 1961); Hevestől Baranyáig. Helytörténeti képek Berze Nagy János életéből (Pécs, 1983). – Irod. Bárdosi János: D. S. köszöntése (Népr. Hírek, 1978); Kodolányi János: D. S. 1908-1986 (Néprajzi Hírek, 1986. 1. sz.); Töltési István: D. S. (Honismeret, 1986. 3. sz.).