Endrédy Kálmán Vendel, Hadarits (Fertőendréd, 1895. jan. 19. – Pannonhalma, 1981. dec. 29.): ciszterci szerzetes, tanár, zirci apát. Földműves családban született. Középisk.-it Sopronban és Győrött végezte, orsz. versenyeket nyert fizikából. Érettségi után mint győri papnövendék tanulmányait a bp.-i egy. hittudományi karán folytatta, közben 1917-ben belépett a ciszterci rendbe. 1919-ben pappá szentelték. 1920-ban a bp.-i egy.-en matematika-fizika szakon diplomát szerzett. 1920-1939 között a rend budai gimn.-ában matematika- és fizikatanár. Sárközy Pállal és Lovas Ambróval átdolgozta Mérey Gyula mennyiségtani tankönyveit (Mennyiségtan tankönyvek sorozat, Bp., 1939). 1927-1929-ben a rend részéről ő ellenőrizte az új Szent Imre Gimn. (ma József Attila Gimn.) építkezéseit. Utolsó tanári évében (1938-39) gimn.-i ig. és házfőnök is volt. 1939 tavaszán, Werner Adolf halála után a mo.-i ciszterciek Zircen megválasztották apátjuknak. A háború következményei, valamint a rend mezőgazdasági és ipari üzemeinek elvesztése (1945) ellenére a rend öt gimn.-a maradéktalanul betöltötte feladatát az államosításig (1948). 1950-ben, amikor a kormányzat kiürítette a rendházakat, utolsóként hagyta el a zirci apátság épületét (okt. 25.). Négy nap múlva Bp.-en letartóztatták, majd 1951-ben a Grósz József kalocsai érsek ellen indított konstrukciós perben 14 évi szabadságvesztésre ítélték. 1956. nov. 1-jén szabadult, majd fél évre ismét börtönbe került. 1957-től élete hátralévő részét Pannonhalmán a szerzetesek szociális otthonában töltötte. Zircen az apátsági templomba temették. – Irod. Cistercienser Chronik (Bregenz, 1952. 18-19. sz.); Szolgálat (Eisenstadt, 1982. 53. sz.); Havasi Gyula: Magyar katolikusok szenvedései 1944-1989 (Bp., 1989).