Endrényi Ferenc (Temesvár, 1919. júl. 5. – Bp., 1979. márc. 1.): levéltáros. Jogi tanulmányokat folytatott Bp.-en, majd Pécsett, ahol 1943-ban szerzett doktorátust. 1943-45-ben katonai szolgálatot teljesített, hadifogságba került. Hazatérése után, 1953-ig a főváros VIII. és IV. ker. anyakönyvi hivatalánál anyakönyvvezetőként működött. 1953-tól 1957-ig a Levéltárak Orsz. Központjának munkatársaként a háborúban elpusztult anyakönyvek pótlási munkálatait irányította, később fő feladata központi levéltári nyilvántartások vezetése volt. 1957-től 1975-ig a Pest Megyei Levéltár ig.-h.-eként dolgozott, ahol az 1867-1980 közötti időszak megyei történeti iratanyaga feldolgozásának munkálatait vezette. 1975-től haláláig a Művelődési Min. Levéltári Igazgatóságának főelőadója volt. Társszerkesztőként vett részt a Magyar állami levéltárak fondjegyzéke III. (Bp., 1962) és a Levéltári ismeretek kézikönyve (Bp., 1980) c. kiadványok megjelentetésében. – Irod. Nekrológ (Levéltári Közl., 1979).