Farkas József (Tata, 1925 – Pécs, 1989. nov. 5.): jogász, egyetemi tanár, a jogtudományok doktora (1973). Középisk.-it Tatán és Sopronban végezte. A II. világháborúban katona, majd hadifogoly. 1945-ben a debreceni egy. jogtudományi karán kezdte meg tanulmányait, Bp.-en folytatta Nizsalovszky Endre mellett. Az egy. elvégzése után a Jogtudományi Intézetbe került, ott kezdte tudományos tevékenységét. 1955-ben szerzett kandidátusi fokozatot A bizonyítás alapkérdései a magyar polgári perben c. tanulmányával. Az 1956-os forradalom alatt egyik szervezője volt a Tudományos Dolgozók Forradalmi Bizottságának, emiatt megszüntették intézeti állását. 1958-tól 1972-ig jogtanácsosként dolgozott. Szakértője volt a bizonyítási jognak, bányajognak, választott bíráskodásnak, iparjogvédelemnek. 1972-ben a pécsi Tudományegy. Állam- és Jogtudományi karán folytatta tudományos pályafutását, 1973-tól mint a polgári eljárásjog egy.-i tanára. – F. m. Bizonyítás a polgári perben (Bp., 1956); A jogerő a magyar polgári peres eljárásban (Bp., 1976); Beiträge zu den rechtlichen Fragen des Umweltschutzes (Pécs, 1979); A polgári perrendtartás negyedik novellája (Bp., 1981). – Irod. -i-s: F. J. (Jogtudományi Közl., 1990. 1. sz.).