Fayer László, Feyer, Feuer (Kecskemét, 1842. jún. 2. – Bp., 1906. nov. 9.): jogász, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1894). Pályája kezdetén újságíró, 1865–85-ben ogy.-i gyorsíró volt, közben jogi tanulmányokat folytatott. 1866-ban és 1867-ben Feuer László néven kiadta a m. gyorsírók évkönyveit, a m. gyorsírási irodalom első termékeit. 1870-ben a Gyorsírászati Lapokat szerk. 1874-ben a bp.-i egy.-en magántanár (büntetőjog), 1886-ban egy.-i rk. tanár, 1901–06-ban ny. r. tanár (büntetőjog). A gyakorlatias jogtudományi oktatás egyik hazai úttörője. Mint anyagi büntetőjogász a klasszikus büntetőjogi isk. híve. A bűnözés megelőzését tartotta a büntető igazságszolgáltatás alapvető feladatának. Mint eljárásjogász a századvég liberális és humanista elveinek harcosa volt. Összegyűjtötte, bevezetéssel és magyarázatokkal ellátta és kiadta az 1843. évi büntetőjogi kodifikáció anyaggyűjteményét, amelyhez értékes bevezetőt és részletes magyarázatokat írt. A Magyar Jogászegylet egyik alapító tagja, 1903-tól alelnöke. A Magyar Themis c. folyóirat (1876–80) szerk.-je, majd a lapnak a Jogtudományi Közlönybe való beolvadása után szinte haláláig főmunkatársa, ill. szerk.-je. Sokat tett a gyorsírás fejlesztése érdekében is. – M. Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye (I–IV., Bp., 1896–1902). A magyar büntetőjog kézikönyve (I–II. Bp., 3. kiad. 1905); A magyar bűnvádi perrendtartás vezérfonala (I–IV. Bp., 1885–1905). – Irod. Balogh Jenő emlékbeszéde (MTA Emlékbeszédek, XIII. Bp., 1908. 6. sz.); Móra Mihály: F. L. (Magy. Tud. 1957.)