Fazekas László (Pápa, 1924. júl. 20. – Dunakeszi, 1982. nov. 24.): költő. Gyermekkorában az USA-ban élt, de a középisk.-t már Bp.-en végezte. A bp.-i tudományegy.-en m.-történelem szakon folytatta tanulmányait. Eötvös-kollégista volt. 1947-ben szerzett tanári diplomát és bölcsész doktorátust. 1948-tól az MTI-nél (Magy. Távirati Iroda) dolgozott, közben tankönyveket is írt és szerkesztett. Az 50-es években segédmunkás volt. 1956-ban az OSZK munkatársa lett; 1961-től a Kultúra Külkereskedelmi Vállalatnál dolgozott. 1963-ban a Móra Könyvkiadóhoz került, ahol lektori, később szerk.-i beosztásban dolgozott. – F. m. A megvallott gyermekkor (önéletrajzi r., Bp., 1965); Éjféli nap (versek, Bp., 1967); Lagodai pagoda (gyermekversek, Bp., 1970); Sziklaösvény (versek, 1973); Villantó (ifj. r., Bp., 1975); A szökevény léggömb (gyermekversek, Bp., 1976); Bölény a falon (versek, Bp., 1977); Kapukulcs a kő alatt (ifj. r., Bp., 1978); Gyere velem labdázni, apu! (ifj. elb., Bp., 1979); Nevetséges mozdulatok (r., Bp., 1982); Ötig ráérünk (ifj. r., Bp., 1983). – Irod. Kuczka Péter F. L. Nekrológ (Élet és Irod., 1982. 49. sz.).