Fedics Mihály (Piricse, 1851 – Bátorliget, 1938. dec. 7.): mesemondó. Apja gróf Károlyi György uradalmában volt kocsis, cseléd, később napszámos. Az elemi iskolát hamar abbahagyta, bojtárnak szegődött, majd uradalmi tanyán pásztorkodott. 1884-ben kivándorolt Amerikába, másfél év után hazatért, előbb favágó, majd késő öregségéig uradalmi cseléd volt. 1910-től Bátorligeten élt. Ortutay Gyula 1936–38-ban vette hanglemezre meséit, melyeket a szabolcsi favágókról s falusi emberekről hallott, ezeket kiváló elbeszélő készséggel, nagy beleéléssel adta elő. Jól ismerte a meseszerkesztés törvényeit és arra törekedett, hogy meséi minél változatosabbak legyenek. 1937-ben hétszer járt Bp.-en. Dési Huber István lerajzolta, majd festményt készített róla. Világviszonylatban is a nagy mesemondói egyéniségek közé tartozott. – Irod. Ortutay Gyula: F. M. mesél (bevezető tanulmánnyal, Bp., 1940); Dégh Linda: Az egyéniségvizsgálat perspektivái (Ethnogr., 1960).