Fejér György (Keszthely, 1766. ápr. 23. – Pest, 1851. júl. 2.): történetíró, egyetemi tanár, kanonok. Egy.-i és teológiai tanulmányai befejeztével a Festetics és Ürményi családoknál nevelősködött. Később Székesfehérváron a püspöki szeminárium dogmatika-tanára, 1808-ban a pesti egy.-en teológiai tanár lett. 1818-ban a győri tanulmányi kerület főig.-ja, 1824-ben a pesti egy.-i könyvtár ig.-jává nevezték ki. 1840-től kanonok, 1843-ban nyugalomba vonult. A Tudományos Gyűjtemény alapítója és első szerk.-je volt (1817). Kiterjedt munkásságából, amelyet egyébként konzervatív, nemesi nacionalista szellemben folytatott, máig jelentős (minden hibája és pontatlansága mellett) 40 kötetes nagy középkori oklevélkiadása, amelyhez utóbb 3 indexkötet is készült. Ezenkívül sok latin nyelvű teológiai, filozófiai művet írt, sőt eleinte vígjátékokat adott ki. – F. m. A magyarok hajdani lakhelyeiről (Tud. Gyűjt. 1825); Béla királyunk jegyzőjének koráról (Tud. Gyűjt. 1827); Magyarországi okleveles gyűjtemény szüksége (Tud. Gyűjt. 1828); Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis (I–XLIII. Buda, 1829–44); Honi városainknak nemzetünk kifejtülésére s csinosbulásukra befolyássok (Pest, 1837); Genus, incunabula ac virtus Joannis Corvini de Hunyad (Buda, 1844); Religionis et ecclesiae christianae apud Hungaros initia (Buda, 1846); A politikai forradalmak okai (Buda, 1850). – Szépirodalmi művei: A tisztségre vágyódók (vígjáték, H. Gottsched után, Pozsony, 1789); Az öreg fösvény zsugori (Pozsony, 1790. ford.); A nevelők (nézőjáték, Pozsony, 1790). – Irod. Szilasy János: F. Gy. életrajza (Pest, 1853); Toldy Ferenc: Emlékbeszéd (Pest, 1865); Zsidi János: F. Gy. (Bp., 1936); Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár F. Gy. igazgatósága alatt (Bp., 1959).