Kezdőlap

Fenyő Miksa (Mélykút, 1877. dec. 8.Bécs, 1972. ápr. 4.): esszéíró, kritikus, politikai és közgazdasági író. Jogi tanulmányainak elvégzése után ügyvédi pályára lépett. 1904-ben a Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ) lett titkára. 1908-ban a Nyugat c. folyóirat alapítói közé tartozott, a későbbi években pedig szerk.-je, ill. főmunkatársa, Hatvany Lajos mellett legfőbb anyagi támogatója volt. Arra törekedett, hogy a folyóiratot a polgári értelmiség lapjává tegye; tevékenysége nagymértékben elősegítette a modern m. irodalom kibontakozását. Ady költészetének harcos támogatója volt. A GYOSZ-ban viselt tisztsége mellett 1917-től ig.-ja volt a Magyar Vámpolitikai Központnak, és szerk. a Magyar Gépipar c. lapot. Termékeny közgazdasági író volt, írt több politikai esszét és cikket (Hitler, Bp., 1934; Bethlen István, Bp., 1937). A Nyugatban impresszionista útleírásokat, irodalmi esszéket közölt. Kötetben megjelent nagyobb esszéje: Casanova (Bp., 1912); Balassi Menyhért álnéven írt cikkeket Nagy Lajos Különvélemény c. lapjában. Naplójegyzetei a II. világháború utolsó szakaszáról (1944–45) Az elsodort ország címmel jelentek meg (Bp., 1946). A németek bevonulása után a háború befejezéséig Bp.-en bujkált. 1948-ban hagyta el Mo.-t, Rómába, Párizsba, majd 1953-ban New Yorkba költözött. 1970-ben Bécsbe települt át. Irodalomtörténeti értékű kéziratgyűjteményét a m. államnak adományozta (1970). – M. Följegyzések a „Nyugat” folyóiratról és környékéről (Niagara Falls, Ont., 1960); Ami kimaradt az Odysseából (útiemlékek, önéletrajz, r., München, 1963). – Irod. Szabolcsi Miklós: F. M. (Irod. tört. Közl., 1972. 3. sz.); Vezér Erzsébet: Egy századeleji irodalmár portréja. F. M. pályája a forradalmakig (Irod. tört., 1974. 3. sz.); Erki Edit: F. M. (Élet és Irod., 1977. 49. sz.); Feljegyzések és levelek a Nyugatról (sajtó alá rend., bevezette és jegyz. ellátta Vezér Erzsébet, Bp., 1975); Heltai Nándor: „Tettekkel tényező.” A Nyugat mélykúti szerkesztője (Petőfi Népe, 1976. máj. 19.).