Fiedler Rezső (Bp., 1884 – SZU, 1939) Eredeti szakmája vasesztergályos. 1900-ban lépett be az SZDP-be, 1910-ben a párt aradi titkára lett. Az 1912-i sztrájkok után feketelistára került. 1914-től 1916-ig a fronton volt, majd a Lipták Lőszergyárba vezényelték mint specialistát, ahol a gyár főbizalmijaként háborúellenes propagandát fejtett ki, előkészítőjé volt az 1918-i sztrájkoknak, részt vett a KMP megszervezésében és az első Központi Bizottság tagja lett. A Tanácsköztársaság idején munkaügyi és népjóléti népbiztoshelyettes, majd hadügyi népbiztos és a kormányzótanács tagja. A Tanácsköztársaság bukása után Csehszlovákiába emigrált, kiutasítása után 1922-ben Franciao.-ba, 1927-ben Németo.-ba költözött, 1928-ban Moszkvába ment, ahol magas gazdasági beosztásokban dolgozott. 1934-ben az ottani Gépipari Főisk. ig.-jává nevezték ki. 1938-ban koholt vádak alapján bebörtönözték. A börtönben halt meg. – Irod. Szántó Rezső: F. R. (Párttört. Közl. 1963. 3. sz.) – Szi. Fejes Endre: Párizsi emlék (Bp., 1959).