Földes László (Szászváros, 1934. ápr. 29. – Bp., 1980. okt. 11.): etnográfus. Gyermekéveit Csík megyében töltötte, majd a II. világháború alatt a család Budajenőre települt. Tanulmányait Bp.-en a bölcsészkaron végezte néprajz-muzeológia szakon (1957). Később elvégezte a történelem szakot, majd szociológiai tanulmányokat folytatott. A Néprajzi Múz. tudományos munkatársa (1956-73), majd haláláig az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának tudományos főmunkatársa. Kutatásai középpontjában a kárpáti (vlach) pásztorkodás történeti, nyelvészeti, földrajzi és néprajzi vizsgálata állt. Hortobágyi gyűjtőútja után hónapokig tanulmányozta a szlovák, lengyel, román és bolgár pásztorkodást. Szerkesztésében jelentek meg a Viehzucht und Hirtenleben in Ostmitteleuropa (Bp., 1961) és a Viehwirtschaft und Hirtenkultur (Bp., 1969) c. kötetek, amelyeket a külföldi szaklapok is nagy elismeréssel méltattak. Foglalkozott még a telekszervezet és telekhasználat nyelvészeti, történeti és néprajzi kérdéseivel, valamint a székelység kirajzásával, folklórjával. 1967-ben a Magy. Néprajzi Társ. főtitkárává választották. 1972-1974 között az Ethnográfia szerk.-je. Tanulmányai szakfolyóiratokban és gyűjteményes munkákban jelentek meg. Súlyos betegsége miatt öngyilkos lett. Számos kiadatlan kéziratot hagyott hátra. – F. m. Az állattartás és pásztorélet magyar néprajzi szakirodalma (Bp., 1963); „A vándorló Erdély” (Bp., 1982). – Irod. Sándor István: Egy tanulmánygyűjteményünk külföldi visszhangja (Néprajzi Hírek, 1977); Andrásfalvy Bertalan: F. L. 1934-1980 (Ethnogr., 1982. 3. sz.); Farkas János: F. L. (Világosság, 1980. 10. sz.).