Földi János (Nagyszalonta, 1755. dec. 21. – Hajdúhadház, 1801. ápr. 6.): orvos, természetbúvár, nyelvtudós és költő. Mint szegény árva fiú csak nagy nehézségek árán tudott tanulni. A debreceni ref. kollégium elvégzése után a pesti egy.-en szerzett orvosi oklevelet. 1781–83 között a kiskunhalasi ref. isk. rektorprofesszora. Legbensőbb barátja, Csokonai is felkereste. 1788-ban Szatmárra került városi orvosnak, 1791-től Hajdúhadházon működött mint a hajdúkerület orvosa. Weszprémi István debreceni orvos leányával kötött boldogtalan házassága, egyik gyermekének elvesztése is siettette korai halálát. Felvilágosult szellemű, sokoldalú tudós egyéniség volt, Csokonai barátja, Fazekas Mihály sógora. Nagy természettudományi munkájának csak az állatrendszertant tartalmazó első része készült el. A Debreceni Grammatika az ő kéziratos Magyar Nyelvkönyv c. nyelvtanának átdolgozása. Versei inkább formagyakorlatok a rímes-időmértékes verselésben. Horatius és Anekreón több versét lefordította. Levelezésben állt Kazinczy Ferenccel. – M. Rövid kritika és rajzolat a magyar füvésztudományról (Bécs, 1793); Természeti história a Linné systemája szerint (Pozsony, 1801); F. J. költeményei (Bp., 1910); F. J. magyar grammatikája (Bp., 1912). – Irod. Mixich Lajos F. J. (Bp., 1905); Nagy Sándor: F. J. a grammatikus és nyelvújító (Hajdúhadház, 1929); Boros István: F. J, és az első magyar állattan (MTA biol. oszt. Közl. 1952); Fenyő István: F. J. (Term. és Társad. 1956. 7. sz.); Bán Imre: Adalékok F. J. életrajzához (Irod. tört. Közl. 1957. 4. sz.); Julow Viktor: Doktor Földi (Alföld, 1964. 3. sz.). – Szi. Csokonai Vitéz Mihály: D. Földi sírhalma felett (vers).