Földi Zoltán (Bp., 1895. máj. 3. – Bp., 1987. márc. 5.): vegyészmérnök, az MTA tagja (l. 1956, r. 1970), Kossuth-díjas (1952). A bp.-i műegy.-en szerzett vegyészmérnöki oklevelet 1917-ben, majd az egy. szerveskémiai tanszékén volt tanársegéd Zemplén Géza mellett. 1918- 41 között a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárában dolgozott különböző vezető beosztásokban. 1919-ben egy.-i doktor lett, 193 1-ben a szerves gyógyszerkészítmények kémiai technológiája c. tárgykörben lett egy.-i magántanár Szegeden. 1941-45 között a Chinoinvezérig.-ja volt, 1946-78 között a Kutatólaboratórium vezetője, később műszaki-gazdasági tanácsadó. Emellett 1948-tól a BME-n a szerves kémiai alapműveleteket adta elő, s írta meg tankönyvét (Szerves kémiai alapműveletek, Bp., 1949). 1971-ben Endrődi utcai magánlaboratóriumát a Chinoinnak adományozta, lehetővé téve ezzel a ciklodextrinek kémiája kutatását. – Munkatársaival együtt mintegy 80 szabadalmat jelentett be. Nevéhez több gyógyszerkészítmény kidolgozása fűződik, közte a Papaverin első ipari szintézise (1930), a Perparin (1928-30) és a Novurit (Issekutz Bélával, 1930) kidolgozása, továbbá 1924-28 között az első hazai inzulin előállítása, továbbá 1937- 8-ban az Ultraseptyl és a Deseptyl előállítása, valamint az első hazai B, vitamin szintézise. A II. vh. után fontos szerepe volt a hazai penicillingyártás megszervezésében (ezért kapott Kossuth-díjat). Nevéhez fűződik a cinkona alkaloidok rézkelátjainak a felfedezése és stabilitásuk összehasonlító vizsgálata. – Tagja volt a német, a svájci, a londoni és az amerikai kémikusok egyesületének, továbbá több magyar tudományos társaságnak és az MTA Szerves Kémiai Biz.-nak. 1960-ban a Wartha Vince-emlékérmet vehette át. – Irod. Szántay Csaba: F. Z. (Magy. Tud., 1987. 7-8. sz.).