Frank László (Bp., 1890. febr. 2. – Bp., 1965. jún. 30.): újságíró, író. Tanulmányait Bp.-en végezte. Már fiatalon tagja a Galilei-körnek. A Tanácsköztársaság idején fővárosi osztályvezető, a bukása után Bécsbe menekült, a Bécsi Magyar Újság szerkesztőségének tagja. Később Berlinben dolgozott mint újságíró. Egon E. Kisch baráti köréhez tartozott. Hitler hatalomra jutásakor, 1933-ban visszament Bécsbe. Az Anschluss-után börtönbe került, de sikerült kiszabadulnia, Kínába emigrált. Sanghajban angol és német nyelvű lapot adott ki. A II. világháború befejezésekor Bécsbe költözött, ahol az osztrák kommunista párt hivatalos lapja, a Volkstimme munkatársa. 1949-ben visszatérve Mo.-ra az Újítók Lapja, a Könyvbarát, majd a Freies Leben, ill. a Neue Zeitung főszerk.-je volt. – M. Tajvan, a távolkeleti tűzfészek (Bp., 1955); Atomlázadás (r., Bp., 1955); Szélhámosok, kalandorok (Bp., 1956); Sanghajba menekültem (Bp., 1960); Café Atlantis (Bp., 1963).