Frey Tamás (Pécs, 1927. jún. 23. – Bp., 1978. ápr. 9.): villamosmérnök, matematikus, egyetemi tanár, a matematikai tudományok doktora (1970). Középiskolás diák korában antifasiszta röplapok terjesztéséért Mauthausenbe hurcolták. Tanulmányait a bp.-i. műszaki egy.-en folytatta, 1950-ben villamosmérnöki oklevelet szerzett. Diplomája elnyerése után tanársegéd lett a BME egyik matematikai tanszékén. 1951-től az MTA Alkalmazott Matematikai Int.-ében volt aspiráns. 1956-ban kandidátus. 1962-től az MTA Számítástechnikai Központ oszt. vez.-je, 1963-tól ig.-ja volt. 1969-ben a BME villamosmérnökkari matematikai tanszék egy.-i tanára lett, egyben a Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet tudományos főtanácsadója. Mint kutató az approximációelmélet kérdésein kívül foglalkozott differenciálegyenletek kvalitatív elméletével, a numerikus analízis egyes kérdéseivel, automatikák algebrai elméletével, szimulációs problémákkal. A matematika alkalmazási lehetőségeit is kutatta: érdemei vannak az Erzsébet-híd újjáépítésében. Mint az MTA kibernetikai kutatócsoportjának munkatársa részt vett az első m. elektronikus számítógép megépítésében; szabadalmat kapott egy görbeletapogatóra, amely különösen alkalmas biológiai jelek feldolgozására. Foglalkozott biológiai jelek szimulációjával, orvosi diagnosztikai problémákkal, programozáselmélettel, matematikai nyelvészettel. A központi idegrendszeri és motoros rendszeri elektromos aktivitások matematikai analízisének témakörében jelentős tanulmányokat folytatott, irányította az elektromiográfiás aktivitások klinikai-diagnosztikai célú matematikai analízisrendszerének kidolgozását, s új eljárást alkotott a kvázistacionárius bioelektromos folyamatok analízismódszereire. Irányítása mellett kezdődött meg a központi idegrendszer elektromos aktivitásai matematikai modellrendszerének kidolgozása. Számítástechnikai módszert dolgozott ki a gépi klinikai diagnosztikára is. Jelentős kutatómunkát végzett a szív elektromos tevékenységének számítógépes feldolgozása terén. Könyvei mellett több mint száz – m. és idegen nyelveken megjelent – közleménye volt az MTA III. osztályának Közleményeiben, az Acta Mathematica Academiae Scientiarum Hungaricae, a Periodica Polytechnicában. Tagja volt az MTA Műsz. Tudományok Oszt. Automatizálási és Számítástechnikai Biz.-ának, a Neumann János Számítógéptudományi Társaságnak. Szerkesztő biz. tagja volt a Studia Scientiarum Mathematicarum Hungaricae és az Acta Cybernetica c. lapoknak. – F. m. A konstruktív függvény néhány lokális tételéről (dissz., Bp., 1957); Sur un théorème de Korous (Debrecen, 1960); Vektor- és tenzoranalízis (Pach Zsigmond Pálnéval, Bp., 1960, angol és cseh nyelven); Über den Kalmárschen Begriff des Rechenautomaten (Colloquium the Fondation of Mathematics, Mathematical Machines and their Applications, Bp., 1965); Matematika villamosmérnököknek (I-II., Fenyő Istvánnal, Bp., 1964-65); Programvezérlésű számológépek (Bp., 1965); Programok és algoritmusok (Bp., 1966); A gazdaság működésének szimulációs modelljei. Kiinduló gondolatok, módszerek, alapfogalmak (Kornai Jánossal, Bp., 1966); Moderne mathematische Methoden in der Technik (I-II., Fenyő Istvánnal, Basel-Stuttgart, 1967–71, angol nyelven is); Matematikai I/1. Boole-algebra halmazelmélet (Solt Györggyel, Thiry Imrével, Bp., 1969); Sztochasztikus folyamatok (Bp., 1970); Automaták, algoritmusok, optimalizálásuk és approximációjuk (disszertáció, Bp., 1970); Vektoranalízis (Csatár Györgynével, Bp., 1973); A kamrai ingerületterjedés vizsgálata számítógépes modellkísérletben (Kenedi Péterrel és Szabados Tamással, Cardiol. Hung., 1973, No. 4.); Műszaki Értelmező Szótár 33, 34. (szerk. Szelezsán Jánossal, Bp., 1973); Recursive state and parameter estimation in nonlinear stochastic systems. 1. Problems of Controll and Information Theory (Gyürki J.-vel, 1976. Vol. 5.). – Irod. Gazda István: Két matematikus halála (Magy. Nemzet 1978. ápr.); Dr. F. T. (Jövő Mérnöke, 1978. ápr. 29.).