Fülöp Áron (Felsőboldogfalva, 1861. márc. 15. – Felsőboldogfalva, 1920. okt. 22.) költő. Az egy.-et Bp.-en végezte. Ezután hódmezővásárhelyi, majd 1886–90 között szatmári középisk. tanár. 1894-ben a Szatmári Hírlap szerk.-je, 1896-tól a képviselőház könyvtárának munkatársa, 1911–16 között ig.-ja. Több a hun–magyar mondakör anyagát feldolgozó eposza és egy irodalomtörténeti munkája jelent meg. – M. Ellák (Bp., 1885); Debreczeni Márton és a Kiovi csata (Esztétikai tanulm. Szatmár, 1887); Aladár (Bp., 1893); Csaba (Bp., 1908); Altrea (elb., Bp., 1909); F. Á. Kisebb költeményei (Székelyudvarhely, 1921); F. Á. Munkái (I–IV. Bp., 1929). – Irod. Bakóczi Károly: F. Á. élete és költészete (Oderheiu-Székelyudvarhely, 1923).