Gaál István (Kalocsa, 1911. jún. 12. – Veszprém, 1963. júl. 27.): gyermekgyógyász. Orvosi oklevelet a bp.-i tudományegy.-en szerzett (1936). 1936-38-ban a bp.-i Fehérkereszt Gyermekkórházban externista, majd menhelyi orvos. 1939–44-ben a szegedi egy. gyermekgyógyászati klinikáján tanársegéd. Közben gyermekszakorvosi és iskolaorvos-egészségtantanári képesítést nyert (1941). 1945-től 1963-ig a Veszprém m.-i Gyermekkórház ig. főorvosa volt. 1948-ban egy.-i magántanárri képesítést szerzett. Még ugyanebben az évben tanulmányutat tett Svédo.-ba. 1961-ben Bécsben vendégelőadó. A Ny-dunántúli Gyermekgyógyász Szakcsoport elnöke volt. Sokat tett Veszprém m. egészségügyi és szociális gyermekvédelmének megalapozása érdekében; a gyermekegészségügyi központ kiépítése, a gyermekbeteg-ellátás, valamint a csecsemőhalandóság elleni küzdelem terén. Fő kutatási területe a fejlődő szervezet vitaminellátottsága, a fertőzések kapcsolata volt, ezenkívül foglalkozott még a gyermekkori kardiológiával és röntgenológiával is. Mintegy 50 szakközleménye jelent meg. – Irod. Dobszay László: G. I. (Gyermekgyógyászat, 1963. 14. sz.); G. I. (Szegedi Egy.-i Almanach, 1921–70).