Gábor Áron (Kaposvár, 1911. ápr. 20. – Saarbrücken, 1982. dec. 28.): újságíró, író. 1933-ban szerzett jogi diplomát a Pázmány Péter Tudományegy.-en. Újságíróként dolgozott a 8 Órai Újság és a Reggel c. lapnál 1944-ig. A II. világháborúban haditudósító volt. 1945-ben a szovjet katonai hatóságok kényszermunkára küldték Szibériába. Az ötvenes évek végén tért haza. 1960-tól az Ország Világ c. hetilap főmunkatársaként dolgozott és az Országos Erdészeti Főigazgatóság sajtófőnöke volt. 1965-ben az NSZK-ba emigrált. Írásai jelentek meg az Új Látóhatár, a Kanadai Magyarság, az Irodalmi Újság és az Új Világ hasábjain. – F. m. Az embertől keletre (visszaemlékezések, München, 1967); Szögletes szabadság (visszaemlékezések, München, 1968); Évszázados emberek (visszaemlékezések, Los Angeles- München, 1971); Ázsia peremén (visszaemlékezések, Los Angeles-München, 1974); Magyar haditudósító túl a Sztálin-vonalon (riportok, Toronto, 1975); Túlélés (r., Los Angeles, München, Sydney, 1978). – Irod. Borbándi Gyula (Látóhatár, 1967. 6. sz.); Bárdos B. Arthur (Irodalmi Újság; 1968. 1. sz.); Bárdos B. Arthur (Irodalmi Újság, 1971. 9-10. sz.); Szegedi László (Új Világ, 1976. 3. sz.).