Galli László (Léva, 1904. jún. 3. – Bp., 1979. ápr. 6.): mélyépítő mérnök. 1928-ban szerzett diplomát a bp.-i műegy.-en. 1928-1935 között statikus és építésvezető kisebb vállalatoknál. 1935-37-ben a Veszprémi Államépítészeti Hivatalnál út- és vízépítéssel foglalkozott. 1937-38-ban a bp.-i műegy. geodéziai tanszékén volt tanársegéd. 1939-ben egy kisebb talajmechanikai laboratóriumot létesített, és mint magánmérnök mélyépítési és talajmechanikai tanácsadással foglalkozott. Laboratóriumát 1949-ben az Áll. Mélyépítéstudományi Intézet vette át. Itt dolgozott mint osztályvezető, majd az intézmény jogutódjánál, a Mélyépítési Tervező Vállalatnál vezette a hidrológiai osztályt. 1959-től a Vízügyi Tervező Vállalat (VIZITERV) főtechnológusa volt nyugdíjba vonulásáig, 1971-ig. Tudományos munkásságának középpontjában a vízépítési műszaki földtan különböző területeinek vizsgálata állt. Tagja volt a Magy. Hidrológiai Társ.-nak (1937-től). – F. m. Hidrológia az építőmérnöki gyakorlatban (Bp., 1954); Földgátak tervezésének alapelvei (Bp., 1960); Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata (Bp., 1976); A földtan alkalmazása a víz- és mélyépítésben (Bp., 1977). – Irod. Vitális György: G. L. (Hidrológiai Közlöny, 1980. 1. sz.); Herczog Henrik: G. L. (Mérnökgeológiai Szle, 1979. 24. sz).