Gozsdu Manó v. Emánuel (Nagyvárad, 1802. febr. 22. – Pest, 1870. febr. 3.): jogász, politikus. Román kereskedőcsaládból származott. Nagyváradon és Pozsonyban jogot hallgatott. 1824-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Négy évig Vitkovics Mihály pesti ügyvédi irodájában dolgozott, majd önálló irodát nyitott Pesten. Ő volt az első ügyvéd, aki 1826-ban az addigi latin helyett m. nyelvű keresetleveleket adott be a pesti és budai tanácsokhoz. 1848. máj. 21-én elnökölt a mo.-i románok gyűlésén, amely bizalmat szavazott a Batthyány-kormánynak, 1860. okt.-tól 1861-ig Krassó vm. főispánja, az 1861-es ogy. idején a főrendiház jegyzője. 1866-tól ogy.-i képviselő, 1869-től a legfőbb ítélőszék bírája. Mint politikus a magyarság és a mo.-i románok együttműködését igyekezett előmozdítani. Pártfogolta a román irodalmat; számos román nyelvű könyv megjelenéséhez nyújtott anyagi támogatást. A Szépliteraturai Ajándékban versei jelentek meg. – Irod. Márki Sándor: Bihari román írók (Nagyvárad, 1880).