Greguss Ágost (Eperjes, 1825. ápr. 27. – Bp., 1882. dec. 13.): író, esztéta, kritikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1858, r. 1863, ig. 1882). ~ Mihály fia, ~ Gyula fizikus bátyja. Eperjesen és Rozsnyón végzett tanulmányokat, majd fél évig a bécsi egy.-en orvostudományt, végül több német egy.-en, 1845–46-ban Halléban bölcsészetet tanult. 1846–49-ben gimn. tanár Szarvason. Versei és cikkei 1844-től kezdve jelentek meg a folyóiratokban. Futár c. röpiratában (Szarvas, 1847) Petőfi költészetét megtámadta. A szabadságharcban nemzetőrként vett részt. Világos után egy ideig bujdosott, álnév alatt nevelősködött, majd elfogták és 10 hónapi fogságot szenvedett Nagyváradon. Toldy Ferenc közbenjárására 1852–60 között a Pesti Napló belső munkatársa, 1855-től (Hunfalvy Jánossal) a Család Könyve c. folyóirat, 1862–63-ban az Ország c. lap szerk.-je. A materializmus hatásáról (Pest, 1859) c. akadémiai székfoglalójában az idalizmus mellett szállt síkra. 1860-tól a Kisfaludy Társ. tagja és titkára, 1879-től alelnöke. 1870-től szerk. a társaság Évlapjait. 1865–70 között az ogy.-i naplók szerk.-je. 1870-től haláláig a pesti egy.-en az esztétika tanára. Sokoldalú munkásságával részben a szépirodalom, de főleg az irodalmi kritika terén, bírálataival, esztétikai tanulmányaival kiemelkedő szerepet vitt kora irodalmában. Első jelentős rendszerezője a m. esztétikai tudománynak. Külföldi szerzők – köztük Shakespeare – munkáiból sokat fordított magyarra. – F. m. A szépészet alapvonalai (Pest, 1849); Magyar verstan (Pest, 1854); G. Á. tanulmányai (I–II. Pest, 1872); Shakespeare pályája (Bp., 1880); A balladáról és egyéb tanulmányok (Bp., 1885); Rendszeres széptan (G. Á. hátrahagyott jegyzeteiből sajtó alá rendezte Liszka Béla, Bp., 1888); Írói arcképek (Magy. Irod. Ritkaságok, Bp., 1934). – Irod. Bánóczi József: Emlékbeszéd G. Á. felett (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1889); Riedl Frigyes: Három jellemzés: Toldy Ferenc, G. Á., Katona Lajos emlékezése (Bp., 1912); Palmer Kálmán: Visszaemlékezések G. A.-ra (Nyugat, 1926).