Gruber Ferenc (Döbrököz, 1872. okt. 28. – Szentendre, 1958. ápr. 28.): molnár, malomszerelő és Öreglegény néven szakíró. Döbröközön az elemi isk. hat osztályát végezte el. Molnárinas (1885), 1890-től kis vízimalmokban segéd volt. 1896 után főmolnár, malombérlő, de vállalkozása nem sikerült. Később a Kann és Heller cég üzletszerzője. Az I. világháborúban katona, hazatérve Kalocsán leszerelt katonákból szövetkezetet alakított. A Tanácsköztársaság idején lefoglalta és vezette a kalocsai Margit-malmot és a munkástanács elnöke volt (1919), emiatt több mint 2 évi börtönre ítélték. 1921 végén kiszabadult, ismét malomszerelő, 1925-ben Felsődobszán malmot bérelt, de vállalkozása újból megbukott. 1929-től Bp.-en vándor malomszerelő. 1931-ben családi összefogással megépítették a szentendrei malmot, mely az államosításig (1949) kezelésükben maradt. 1945 után írói tevékenységének élt; kb. 200 írása jelent meg, 40–50 ívnyi kézirata kiadatlan. Írásait a Pécsi Napló, a Népszava, a Magyar Molnárok Lapja, a Malomújság, az Élelmezési Munkás és a Haladás közölte. A Molnárok Lapjának 1901-től 1944-ig munkatársa. – F. m. Molnárhistóriák (I., Bp., 1902; II., Bp., 1933). – Irod. Pénzes István: Emlékezés „Öreglegényre” (Malomipar és Terményforgalom, 1964. 1. sz.).