Gyurcsó István (Garamkövesd, 1915. jan. 27. – Pozsony, 1984. márc. 16.): csehszlovákiai magyar költő. 1945-ig munkás volt Csehszlovákiában, Mo.-on Ausztriában és Jugoszláviában. 1952-től Pozsonyban a CSEMADOK munkatársa nyugdíjba vonulásáig. Versei 1949 óta jelentek meg a Fáklya, Új Szó és Alkotó Ifjúság c. lapokban. A Fáklya irodalmi pályázatán első díjat nyert Számadás c. elbeszélő költeményével. Hegyeken-völgyeken (Szlovákiai útinapló, Bratislava, 1961) c. riportkönyve végén közölte az általa meglátogatott 128 falu nevét. – F. m. Anyám mosolyog (versek, Bratislava, 1955); Termő időben (versek, Bratislava, 1960); Nyugtalan évek (versek, Bratislava, 1964); Permutációk (versek, Bratislava-Bp., 1968); Tükördarabok (versek, Bratislava-Bp., 1983); Mélység és magasság (versek, Bratislava-Bp., 1985).– Irod. Duba Gyula: A szépség szomja a vagyonom (Irodalmi Szle., 1975. 1. sz.); Dénes György: Gy. I. 65 éves (Irodalmi Szle., 1980. 1. sz.); Dénes György: Gy. I. (Hét, 1984. 17. sz.); Duba Gyula: Gy. I. (Irodalmi Szle., 1984. 4. sz.).