Hajdu Helga (Kamenica, 1907. máj. 11. – Bp., 1970. júl. 12.): irodalomtörténész, tanár, könyvtáros, az irodalomtudományok kandidátusa (1952). Juhász László felesége. A pécsi tudományegy.-en tanult filológiát, 1931-ben doktorált. Ösztöndíjjal hosszabb időt töltött Berlinben, Bécsben. Hazatérése után a bp.-i Erzsébet Nőiskola leánygimn.-ának tanára lett. 1941–44-ben tanár a kolozsvári áll. leánygimn.-ban, 1945-től az OSZK kézirattárának újjászervezője, majd vezetője. 1947-ben a régi német irodalom tárgyköréből szerzett magántanári képesítést a bp.-i tudományegy.-en, ahol 1968-ig rendszeresen oktatott. Kutatásainak területe a középkori német irodalom volt. 1951–54-ben az egyetemi szintű könyvtárosképzés keretében paleográfiát tanított. A gimn.-ok számára Thienemann Tivadarral írt tankönyve 1937-től több kiadásban jelent meg. – F. m. Lesen und Schreiben im Spätmittelalter (Pécs, 1931); Das mnemotechnische Schrifttum des Mittelalters (Wien–Amsterdam, 1936): Régi német irodalom (egy.-i jegyzet, Bp., 1963); A kézirattár gyarapodása a felszabadulás óta (OSZK Évk., Bp., 1959), – Irod. Cs. Gárdonyi Klára: H. H. (Magy. Könyvszle, 1971).