Kezdőlap

Halász Miklós (Rozsnyó, 1895. dec. 12.New York, 1985. júl. 26.): újságíró, történész. Pozsonyban és Pesten jogot hallgatott. Az I. világháborúban harcolt, majd jogi doktorátust szerzett. Különféle baloldali mozgalmakban vett részt. Eljárt a Szabó Ervin körül szerveződött anarcho-szindikalista összejövetelekre, részt vett a Galilei-kör és a Társadalomtudományi Társ. munkájában. Tagja lett a katonatanácsnak. A forradalmak bukása után Besztercebányán telepedett le. Baloldali csehszlovák lapok tudósítójaként Párizsban, Berlinben és Stockholmban dolgozott; majd hosszabb ideig Besztercebányán folytatott ügyvédi gyakorlatot, és történelmi tanulmányokkal foglalkozott. Rendszeresen írt a bp.-i Századunkba is. 1937-től Párizsban Károlyi Mihály és Bölöni György köréhez tartozott. 1941-ben Jászi Oszkár segítségével Madridon és Lisszabonon keresztül kijutott az USA-ba, ahol bekapcsolódott a Demokratikus Magyarok Amerikai Szövetségének munkájába, és lapjuknak, a Harcnak, majd az irodalmibb igényű Magyar Fórumnak lett egyik legaktívabb szervezője és munkatársa. New York-ban a New School nevű szociológiai főisk.- n és a Columbia egy.-en adott elő. Történelmi életrajzokat írt, többek közt Alfred Nobelről és Rooseveltről. Befejezte Dreyfus-könyvét is, melyet több nyelvre lefordítottak. Sokat foglalkoztatta állandó témája, Kelet-Európa a háború után. Élete utolsó tíz évében a terrorizmus gyökereit és történetét kutatta. Elkezdte írni önéletrajzát is, de csak néhány életrajzi novellával készült el. A háború után az elsők közt látogatott haza még 1945-ben. 1956 után is többször hazalátogatott. A progresszív m. emigráció úgyszólván minden tagjával, többek közt a Polányi családdal s Bartók Bélával is kapcsolatban volt. – M. Csehszlovákia, 1918-1938 (Bp., 1938); Dreyfus kapitány (New York, 1955, Bp., 1967, 1980); Roosevelt Through Foreign Eyes (Princeton, 1959); In the Shadow of Russia. Eastern Europe in the Postavar World (New York, 1959); Nóbel. A Biography of Alfred Nobel (New York, 1961); The Rattling Chains. Slave Unrest and Revolt in the Antebellum South (New York, 1966); Szabó Ervin elnököl (Bp., 1968). – Irod. Vezér Erzsébet: Szabó Ervin utolsó tanítványa (Élet és Irod., 1985. 32.).