Haller Gábor (? , 1614. szept. 26. – Buda, 1663. nov. 10.): erdélyi főnemes, politikus és katona. Odera-Frankfurtban, Franekerben és Leidenben tanult, 1635-ben I. Rákóczi György apródja. Részt vett a fejedelem hadjárataiban, elsősorban a várerődítésben tevékenykedett. 1648-tól jenei kapitány és Zaránd vm. főispánja. 1659-ben néhány hétig váradi kapitány, majd 1659. máj.-ban Barcsai fejedelem követe a töröknél; a török táborban vasra verték s csak Várad elfoglalása után, 1660. aug.-ban engedték szabadon. Ezután Kemény János híve, részt vett a nagyszőllősi csatában, végül Apafi hűségére állt. 1662-ben Erdély követe a temesvári pasánál. A pasa magával vitte Érsekújvár ostromára. Az ostrom után a nagyvezér kivégeztette, valószínűleg Apafi közbenjárására, aki trónját féltette a nagy tekintélyű és művelt főúrtól.