Haubner Máté (Veszprém, 1794. szept. 19. – Sopron, 1880. szept. 12.): ev. lelkész, szuperintendens. 1829-től győri lelkész, 1846-tól a dunántúli kerület szuperintendense. 1848. dec.-ben lelkes körlevélben fejezte ki rokonszenvét a forradalmi változások iránt. Ezért a szabadságharc bukása után 6 évi várfogságra ítélték, 20 hónapi pozsonyi és kufsteini raboskodás után azonban kegyelmet kapott. Egy ideig Sopronban élt, 1856-tól Geresden lelkészkedett. A vallásügyi nyílt parancs visszavonása után (1860. máj. 31.) visszakapta szuperintendensi méltóságát. Síkraszállt a két protestáns egyház egyesítéséért. – F. m. Részvételre buzdítás egy magyar egyházi és oskolai Journalra… (Győr, 1832); A protestáns keresztyények lelki szabadsága (Pozsony, 1843). – Irod. H. M. emléke (Sopron, 1881); Gáncs Aladár: Az ev. lelkész a szabadságharcban (Székács-emlékkv. Bp., 1912).