Hegyaljai Kiss Géza, családi neve Kiss (Mád, 1893. márc. 21. – Debrecen, 1966. okt. 26.): ref. lelkész, költő. Sárospatakon teológiát végzett (1917), ahol a Sárospataki Ifjúsági Közlöny szerk.-je (1915–16). Több helyen segédlelkész, majd Bp.-en hitoktató (1921). A bp.-i egy.-en irodalomtörténetet, esztétikát hallgatott és bölcsészdoktorátust szerzett (1922). Monokon (1924), Bőcsön (1926) lelkész. Verseiben a konzervatív felfogás tükröződik. Népszerűsítő jellegű történeti művei jelentek meg. – F. m. Kálvin életrajza (Bp., 1917); Árva Bethlen Kata (Bp., 1922); Lórántffy Zsuzsánna fejedelemasszony (Tahitótfalu, 1924); Nagyasszonyok a magyar reformációban (I-II., Bp., 1924–25); Monok története (Sárospatak, 1926); Sylvester János élete és munkássága, 1504–1555 (Tahitótfalu, 1926); Kossuth Lajos (I-II., Tahitótfalu, 1928); Napfény a Hegyalján (versek, Miskolc, 1928); Méliusz Horhi Juhász Péter élete 1536–1572 (Debrecen, 1940); Napfényes vizeknél (elbeszélések, Debrecen, 1942).