Heiszler József (Nagykároly, 1819. febr. 21. – Dombrád, 1901. okt. 16.): egyházi író, ref. lelkész. A piarista rend tagjaként 1843-ban nyert tanári oklevelet és több éven át tanított a pesti piarista gimn.-ban. 1848-ban mint önkéntes részt vett a Jelačić elleni hadjáratban. 1849-ben áttért a ref. vallásra és Pápán, majd 1859-től Sárospatakon a ref. főisk.-n a teológia tanára. 1869-től Dombrádon lelkész. Tevékeny munkásságot fejtett ki az egyházi irodalom területén. Bölcseleti munkáiban Hegel követőjének mutatkozik. – F. m. A keresztyénység és a keresztyény egyház történelme (Sárospatak, 1861): Krisztianizmus birkózása a világgal (Sárospatak, 1861); Egyháztörténelmi kézikönyv (Sárospatak, 1862–63); A magyar egyházi reformáció vázlata (Sárospatak, 1864); Egyházi munkálatok (Sárospatak, Pest, Debrecen, 1865–77); Dogmatikai felolvasások (Sárospatak, 1869).