Henszelmann Frigyes (Bp., 1925. okt. 22. – Veszprém, 1990. júl. 16.): vegyészmérnök, tanszékvezető egyetemi docens, kémiai tudományok kandidátusa (1968). Középisk. tanulmányainak I-IV. osztályát a miskolci Fráter György gimn.-ban, V.-VIII. osztályát a bp.-i Evangélikus Gimn.-ban végezte. 1943-tól a bp.-i műszaki egy. vegyészmérnöki osztályának volt hallgatója, és 1947-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet. 1945. dec. 1-jétől a bp.-i műszaki egy. kémiai technológiai tanszékén dolgozott, először mint gyakornok, majd mint tanársegéd. 1950. ápr.-ában áthelyezéssel Veszprémbe, a Nehézvegyipari Kutató Intézetbe került, ahol 1953. dec. 31-ig szilikátkémiai osztályon, 1954. nov. 15-ig pedig a szervetlen kémiai osztályon dolgozott mint tudományos munkatárs. 1952. febr. 1-jétől a veszprémi Vegyipari Egy.-en a szilikátkémiai tanszéken félállásban adjunktusként működött, és 1954. nov. 15-től a kémiai technológia tanszékén dolgozott főállásban. 1964. jan. 1-jei hatállyal a Művelődésügyi Miniszter megbízta docensként tanszékvezetői teendők ellátásával. 1968. febr. 1-jétől a szilikátkémiai tanszéken dolgozott. A Nehézvegyipari Kutató intézetben először a hazai bauxitok a hidrálására vonatkozó laboratóriumi, majd üzemi kísérletekben működött közre. A szilikátkémiai osztályon elsősorban a hazai kohósalakok cementipari hasznosításának kérdésével foglalkozott. A szervetlen kémiai osztályon többek közt a szuperfoszfát utóérlelését vizsgálta üzemi kísérletekkel. A Veszprémi Vegyipari Egy. kémiai technológiai tanszékén elsősorban szervetlen pigmentek előállításának a kémiájával és azok technológiai problémáival foglalkozott. Munkáiról több hazai rendezvényen kívül külföldi nemzetközi kongresszusokon is beszámolt, 1962-ben Londonban a Vegyészmérnöki Tudományok Európai Szövetségének 3. Kongresszusán, 1964-ben Varsóban a 35. Nemzetközi Ipari Kémiai Kongresszuson és 1967-ben Eindhovenben a Nemzetközi Fluidizációs Kongresszuson. – Részt vett a timföldgyári aluminátlúgokból történő galliumkinyerés új, roncsolásmentes elektrokémiai módszerének laboratóriumi és félüzemi kidolgozásában, valamint üzemi megvalósításában. Erről a munkáról Frankfurtban az Achema Kongresszuson számolt be 1961-ben. – A szervetlen savipari katalitikus folyamatok közül foglalkozott a hidrogén- cianid Andrussow-féle előállítási eljárásának laboratóriumi, valamint összehasonlító gazdasági vizsgálatával. – Szakmai munkásságát több mint 30 közlemény, könyv, szabadalom, illetve 20 előadás jelzi. – Tagja volt a Magyar Kémikusok Egyesülete Választmányának és a Veszprém megyei csoportja elnökségének, valamint a MTESZ (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) Veszprém Megyei Szervezete elnökségének. – M. Kalciumkarbid hidrofobizálása (Veszprém, 1958).