Horváth László (Dombóvár, 1943. febr. 10. – Bp., 1988. jan. 22.): színész, Jászai-díjas (1979). 1961-1965-ben a Színház-és Filmművészeti Főisk.-n tanult. Diplomája megszerzése után (1965) a Békés megyei Jókai Színház szerződtette. 1967-ben a kecskeméti Katona József Színház, 1970-ben a veszprémi Petőfi Színház, 1979-ben a MAFILM Színtársulat, 1980-ban a Vígszínház tagja. Markáns arculatú karakterszínész volt, szép beszédű, természetes játékstílusú. 1964 óta filmezett, 1973-tól szerepelt a televízió kamerái előtt. Jancsó Miklós rendező foglalkoztatta rendszeresen. – F. sz. Sipos tizedes (Tabi lászló: Enyhítő körülmény); Az ördög (Molnár Ferenc: címszerep); Banquo (Shakespeare: Machbeth); Figaro (Beaumarchais: Figaro házassága); Hegyesi (Csurka István: Vizsgák és fegyelmik); Mavrik Nyikolajevics (Dosztojevszkij: Ördögök); Lord Pierce of Exton (Shakespeare: II. Richard). – I. f.:, Karambol (1964), Szegénylegények (1965), Így jöttem (1965), Fényes szelek (1968), Égi bárány (1970), Meztelen vagy! (1971), Az idők kezdetén (1975), Kentaurok (1978, szovjet-csehszlovák-magyar), Angi Vera (1978), Életünket és vérünket: Magyar rapszódia (1978), Allegro Barbaro (1978), Románc (1979, bemutató a televízióban: 1989), Kettévált mennyezet (1981), Faustus doktor boldogságos pokoljárása 1-9. rész (1982, televízió), Hosszú vágta (1983), A falu jegyzője 1-4. rész (1985, televízió), Aranyifjú (1985, televízió), Soha, sehol, senkinek (1988). – Irod. Hamar Imre: Portrévázlat H. L.-ról (Napló, Veszprém, 1979. ápr. 8.); Szatmári István: Néhány mondat... (Film, Színház, Muzsika, 1988. jan. 30.); B. T.: H. L. (Új Tükör, 1988. jan. 31.); H. Gy.: A színész és emlékezete (Napló, Veszprém, 1988. febr. 10.).