Hümpfner Tibor Antal (Katymár, 1885. febr. 21. – Felsőörs, 1966. ápr. 12.): ciszterci szerzetes tanár, művészettörténész. 1901-ben lépett a rendbe, 1904-06-ban a bécsi, 1906-09-ben az innsbrucki egy.-en hittudományi hallgató. 1908-ban pappá szentelték, 1911-ben Innsbruckban a bibliai tudományokból doktorátust szerzett. 1911-15-ben Békefi Remig zirci apát titkára, 1915-17-ben teológiai tanár a rend bp.-i Hittudományi Főisk.-ján, 1917-től 1926-ig hittanár a rend bp.-i gimn.-ában, közben egy évig Porván plébános (1923-24), 1926-36-ban a rend generális apátjának, F. Janssensnek titkára Rómában, 1937-től 1952-ig Tósokberénden, 1953-59-ben Fűzfőgyártelepen plébános, nyugalomba vonulva Felsőőrsön élt. Már egyetemista éveiben a ciszterci rend története foglalkoztatta, 1912-13-ban Békefi Remig megbízásából irányította az Árpád-kori zirci monostor alapjainak feltárását. Ettől kezdve a ciszterci építészet és művészet felé fordult. Mint a generális apát titkára beutazta Európát és Kanadát, számos ciszterci építészeti emléket felkeresett, és azokról gyűjtötte az irodalmat és a képeslapokat. – F. m. Iconografia S. Bernardi abbatis Claravallensis (I-II. Köln, 1927); Les fils de S. Bernard en Hongrie (Bp., 1927); Archivum et bibliotheca Cistercii et guattuor primarum filiarum eius (Róma, 1933); A zirci apátsági templom ásatása, 1912-13 (Veszprém, 1964). Hét rendtörténeti tanulmánya a Cistercienser Chronikban jelent meg (1907-1934). – Irod. A Bernardinum Emlékkönyve (Bp., 1939).