Jankovics Marcell (Gárdospuszta, 1874. nov. 3. – Bp., 1949. nov. 12.): író. Jogot végzett, 1892–93-ban a nyarat Torinóban töltötte Kossuth Lajosnál, akihez rokoni kapcsolat fűzte. Később Pozsonyban folytatott ügyvédi gyakorlatot. 1905-ben függetlenségi programmal a füleki kerületben képviselővé választották. A kerületet két cikluson át képviselte. Utóbb kizárólag az irodalomnak élt. A két világháború közötti korszakban a csehszlovákiai m. irodalmi élet egyik vezető alakja, 1925–1939 között a pozsonyi Toldykör és a Szlovenszkói Magy. Kultúregylet elnöke. Verskötetei, regényei, novelláskötetei, útleírásai és visszaemlékezései jelentek meg, továbbá sajátos hangú, szép turistaírásai. Megírta az alpinizmus vázlatos történetét is. – F. m. Úttalan utakon (Pozsony, 1903); Költemények (Pozsony, 1903); Sasfészkek (Bp., 1906); Az Alpesek (Bp.; 1911); Álmatlan éjszakák (elb., Pozsony, 1921); Az udvari bolond (elb., Pozsony, 1926); Magyar porszemek (elb., Pozsony, 1928); Hangok a távolból (Bp., 1935) Egy század legendái (r., Bp., 1939). – Irod. Haraszthy Gyula: J. M. (Bpesti Szle, 1936); Kéky Lajos: J. M. (Bpesti Szle, 1940); Sujtó Béla: J. M. 70 éves (Turisták L. 1944).