Jánosi Ferenc (Dés, 1819. dec. 20. – Bp., 1879. jan. 3.): tanár, publicista. Nagyenyeden jogot és teológiát tanult, majd németo.-i egy.-eken kémiát és természetrajzot. 1848-ban honvédhuszárnak állt, de hamarosan a nagyváradi hadianyaggyárba rendelték, ahol a puskaporgyártás körül tevékenykedett. A szabadságharc után vizsgálati fogságot szenvedett, majd 1850-től Nagykőrösön természetrajz-kémiaszakon gimn. tanár. 1853-tól Pesten újságírói és publicisztikai tevékenységet folytatott. A kiegyezés után az igazságügyi min.-ban titkár. 1867–77-ben az Orsz. Törvénytárat és a Rendeletek Tárát szerk. Népszerű természettudományi cikkeket is írt, ezek sorában 1860-ban Mo.-on az elsők között ismertette Darwin tanait (Új természetrajzi elmélet. A nemek eredete. Bpesti Szle, 1863). Fordított természettudományos és történelmi munkákat (Lamartine, Stuart Mill, Reuchlin). – F. m. Föld- és természetrajz (Pest, 1852); Találmányok könyve (Salamon Ferenccel, Pest, 1857); Magyarország alkotmánya (Bp., 1873).