Jánosi Zoltán, Jánossy (Nagyléta, 1868. júl. 14. – Debrecen, 1942. szept. 16.): ref. lelkész, politikus, író. Teológiai tanulmányait Debrecenben (1894) végezte, Zürichben (1895), majd a bp.-i egy. bölcsészeti karán (1896) folytatta. Közben (1890–1894) Debrecenben tanított és egy ideig (1893–94) szerk. a Debreceni Lapokat. 1898–1902-ben hajdúsámsoni lelkész. 1902-ben lelkésznek választották Debrecenben, 1908-ban Károlyi Mihály pártjának programjával ogy.-i képviselő lett. Az 1918. okt.-i polgári demokratikus forradalom idején, a Nemzeti Tanács tagja, ill. a Károlyi-, majd a Berinkey-kormány belügyi államtitkára volt. 1919-ben, a Debrecent megszálló román királyi hatóságok Brassóba, majd Nagyváradra internálták. 1922-ben Debrecenben Rassay-párti programmal ngy.-i képviselőnek választották, de mandátumától 1924-ben megfosztották. 1922 után haláláig Füzesgyarmaton lelkész. A 30-as évek közepén belépett a szociáldemokrata pártba. Vallási tárgyú műveken kívül versírással, publicisztikával is foglalkozott. Hátrahagyott írásait a debreceni kollégium őrzi. – F. m. A világ vallása (Debrecen, 1893); Költemények (Debrecen, 1894). – Irod. J. Z. életműve (Egyháztörténet, 1959).