Kezdőlap

Jánossy Andor (Szombathely, 1908. aug. 20.Bp., 1975. máj. 4.): agrármérnök, növénynemesítő, az MTA l. tagja (1970). A bp.-i Közgazdaságtudományi Karon mezőgazdasági tanulmányokat végzett (1930). 1933-ig a nyírbátori uradalomban, 1937-ig a mezőhegyesi noövénynemesítő telepen növénynemesítéssel foglalkozott. Részt vett a búzanemesítés elméleti kidolgozásában, gyakorlati megvalósításában. 1937–38-ban a miskolci gazdasági felügyelőségen dolgozott. 1938-tól 1950-ig az Orsz. Növénytermelési Hivatal munkatársa, majd ig.-ja volt. Munkáját tovább folytatta az Orsz. Vetőmagvizsgáló Intézetben, majd az Országos Fajtaminősítő Intézetben és 1959-től az Orsz. Agrobotanikai Intézetben, melynek haláláig ig.-ja volt. 1965-ben a debreceni Agrártudományi Főisk. c. egy.-i tanára lett. Az Európai Növénynemesítők Egyesületének (EUCARPIA) 1974-től haláláig elnöke volt. Megszervezte a hazai pillangós takarmánynövényeknek és a kukorica tájfajtáinak a begyűjtését. A genetika modern módszereivel nyerhető, különféle jó eredményeket nyújtó tájfajtákat kisérletezett ki, melyekből ún. génbankot szervezett, valamint megfelelő fajták kitenyésztésével a fizikai és kémiai behatások nélkül is jól termő növényfajták termesztését szorgalmazta. – F. m. Magyar kukoricafajták és termesztésük (Bp., 1957); A vöröshere termesztése és nemesítése (Bp., 1963); Biometriai értelmező-szótár (szerk., Bp., 1966); Herefajok termesztése és nemesítése (Bp., 1968); A Vicia-fajok termesztése és nemesítése (Bp., 1971). – Irod. Stefanovits Pál: J. A. (Magy. Tud., 1975. 11. sz.); J. A. (Botanikai Közl., 1975. 4. sz.); J. A. (Növénytermelés, 1975. 3. sz.).