Járfás Tamás (Bp., 1933. okt. 16. – Pozsony, 1966. nov. 24.): hangmérnök. A bp.-i Zeneművészeti Szakisk.-a Sugár Rezsőnél folytatott zeneszerzés-tanulmányokat, 1957-ben Bp.-en elektromérnöki diplomát szerzett. 1955-től a Magyar Rádiónál zenei rendező, 1963-tól az ELTE akusztikai intézetének tudományos munkatársa. Nemzetközi viszonylatban is jelentékeny tudományos munkásságot fejtett ki az elektroakusztika területén, több nemzetközi kongresszus (Stuttgart, 1959 Koppenhága, 1962; Smolnice, 1963; Liège, 1965; Berlin, 1965) részt vevője és előadója volt. Hazánkban az elsők között foglalkozott gyakorlatban az elektronikus zenével. Repülőszerencsétlenség áldozata lett. – M. Physikalische und subjektive Nachhallzeít (Proceedings of III. ICA., 1961); A zenei rendezés néhány elvi kérdése (Rádió és TV szle, 1962. 3–4. sz.); Investigations of directivity patterns of speech sounds (Proceedings of IV. ICA. 1962); Az elektronikus zene (Fizikai Szle, 1963. m. sz.); Hangkeltési elvek az elektronikus zenében (Kép és Hangtechnika, 1963. 6. sz.); Über die Richtkarakteristik von Sprachlauten (Tarnóczy Tamással együtt. Bild und Ton, 1963. Heft 12.); Directivity patterns of speech sounds (Proceedings of V. ICA. 1965). – Irod. Tarnóczy Tamás: J. T. (1933–1966) (Kép és Hangtechnika, 1967. 1. sz.)