Kálnoky Sámuel, gróf (? , 1640 – Bécs, 1706. okt. 6.): erdélyi Habsburg-barát politikus, ~ István alkirálybíró fia. Bécsi bölcsészeti tanulmányai után visszatért Erdélybe. 1686. jún. elején Teleki Mihály a Vajdahunyadot elfoglalni készülő Thököly ellen küldte, aki, miután értesült arról, hogy életére törnek, kitért az ütközet elől. 1690-ben Sepsi, Kézdi, Orbai és Miklósvár szék főkirálybírája volt; a zernyesti csatát (aug. 21.) követően színleg csatlakozott a győztes Thökölyhez. A császáriak javára folytatott kémkedés gyanújával Thököly perbe fogatta, magával hurcolta Havasalföldre, azonban 1690 dec.-ében több erdélyi főúr kezességvállalása mellett szabadon bocsátotta. 1694-ben kiverte a Csíkba törő tatárokat, s még ebben az évben alkancellárrá választották, s e minőségében Bécsben megszervezte az erdélyi udvari kancelláriát. Állásában Bethlen Miklós kancellárellenlábasának bizonyult. 1697-ben I. Lipót grófi rangra emelte; 1703-tól Erdély kincstartója volt. 1702-ben Bécsben kiadta Pethő Gergely krónikáját; 1669–70-i feljegyzései apja, ~ István Naplójának végén vannak (Erdélyi tört. adatok, IV. Kolozsvár, 1862). 1690-i kezességlevelét K. Papp Miklós (Tört. Lapok. 1874), leányához, vejéhez (Apor Péterhez) írt leveleit Szádeczky Lajos (Br. Apor Péter verses művei és levelei 1676–1752, I–II., Bp., 1903) adta ki. – Irod. Molnár János: K. S. gr. (Magy. Könyvház, VI. 1794); Szádeczky Lajos: Thököly erdélyi fejedelemsége (Századok, 1898); Bethlen Miklós önéletírása (legutóbbi kiadása: Bp., 1955).