Karczag László (Szolnok, 1886. jún. 12. – Bp., 1944. dec. 23.): orvos. A Berlin-Charlottenburg-i egy.-en szerzett vegyészdoktori, majd Bp.-en orvosi oklevelet. 1923–1932-ben a bp.-i Korányi Klinikán működött mint tanársegéd, adjunktus. 1925-től egy.-i magántanár. 1925-ben Torontóba küldték ki az inzulin tanulmányozására. 1932-től a bp.-i Maglódi úti kórházban a tüdőbetegosztály, 1935-től a Rókus Kórház I. sz. belbeteg-osztályának főorvosa. 1944. ápr. 1-én politikai okokból kényszernyugdíjazták, majd bujdosni kényszerült, de a nyilasok elfogták és agyonlőtték. Igen jelentős kutatómunkát folytatott, így a vitális festéssel, szövetlégzéssel, daganatok kemoterápiájával, öröklési problémákkal, a vérfehérjékkel, haemodynamikával, a túlélő szervek vizsgálatával kapcsolatban. A vérképzés problémájának kutatása során jutott el ahhoz az anyaghoz, amely hatásában a későbbi B12-vitaminnal azonos. Vizsgálatairól Zürichben, Brüsszelben, Cambridge-ben tartott előadásokat. – F. m. Belső betegségek therápiája, különös tekintettel a kísérleti orvostanra stb.