Kardos György, Kastreiner (Bp. 1918. okt. 20. – Bp., 1985. dec. 27.): újságíró, ÁVH-s alezredes, vállalati igazgató. 1936-os érettségije után kereskedősegéd, majd a Magyar Hét,fő c. lap újságírója 1938-ig. A II. világháborúban zsidó származása miatt munkaszolgálatos. 1945-ben belépett az MKP-ba, de párttagságát 1938-tól visszaigazolták. 1945. aug.-tól Pálffy György támogatásával a Honvédelmi Min. (HM) katonapolitikai osztályán nyomozó. 1946. jan.-tól aug.-ig a székesfehérvári nyomozócsoport vezetője. 1946-47-ben Magy. Közösség perére alakult nyomozócsoport vezetője, a koncepció egyik kidolgozója és kivitelezője. 1949 végétől az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) alezredese, majd valószínűleg Pálffy Györgyhöz fűződő kapcsolata miatt elbocsájtották, s a Friss Újság olvasószerk.-je lett. 1950. okt.-ben letartóztatták, s 1951. márc.-ban feljelentési kötelezettség elmulasztása és szolgálati titoksértés miatt hét és fél évi börtönre ítélték. 1954-ben rehabilitálták. 1956 után a HM határon túli katonai hírszerzés osztályán dolgozott. 1961-től haláláig a Magvető Kiadó ig.-ja volt. – M. Kopjások (Berkesi Andrással, Bp., 1959). – Irod. In memoriam K. Gy. (szerk. Hegedűs Mária és Sebestyén Lajos, Bp., 1986); Csurka István: In memoriam K. Gy. (Könyvvilág, 1986. 1. sz.); Szabó Magda: K. Gy. (Kritika, 1986. 2. sz.); Moldova György: Ének az aluljáróban (Kritika, 1986. 5. sz.); Sánta Ferenc: K. Gy. (Kortárs, 1986. 5. sz.); Major Ákos: Népbíráskodás, forradalmi törvényesség (Bp., 1988); Donáth György: Az utolsó szó jogán (Washington, 1988).